BICHON HAVANESE
Egy vidám fickó Kubából
A Bichon Havanese tulajdonosai szerint egy imádnivaló, borzas kismackó, hihetetlen intelligenciával. Élénk személyiség, szeretetreméltó és kedves. Imád kirándulni és mindenféle játékban résztvenni. Tulajdonságait összeadva olyan kutyácskát kapunk, melynek nem lehet ellenállni.
A Havanese a Bichon család tagja, melybe a Coton de Tulear, a Bolognese, a máltai selyemkutya, a Bolonka Cwetna, a Bichon Frise és a Löwchen is tartozik. A Bichon Havanese ôsei a Földközi-tenger vidékérôl kerültek a fajta késôbbi származási helyére, Kubába. A fajta az 1700–1800-as években alakult ki, de eredetét illetôen inkább csak feltevésekre vagyunk utalva, mint dokumentált tényekre. A legelfogadottabb teória szerint kistermetû uszkárokkal pároztatott, spanyol tulajdonban lévô máltai selyemkutyáktól származhat, melyek spanyol tengerészek által kerültek Kubába, ahol Havanese néven váltak ismertté.
Sajnos a forradalmak általában nem kedveznek a kutyáknak. A tisztavérû fajtákban a nép hajlamos az uralkodó osztály szimbólumát látni, így a francia és orosz forradalomhoz hasonlóan az 1959-es kubai felkelés sem kedvezett a Bichon Havanesének. Kubából csak néhány egyedet sikerült kimenekíteni, ezek leszármazottjai ma az USA-ban élnek, és leszármazottjaik.
Maga a Bichon család története jóval korábbra nyúlik vissza. Az elsô ismert alkotás, mely egy Bichon típusú kutyát ábrázol, egy szobor, amelyet Egyiptom közelében találtak. Sok XVI–XVII. századi festményen, fôleg portrékon szintén láthatók kicsiny ölebek, az egyik ilyen híres portré Frederico II Gonzaga herceget ábrázolja egy fehér kutyácskával. Ez a festmény jelenleg Madridban található.
A közelmúltban jelent meg átfogó mû Bichon Havanese címmel. Szerzôje Zoila Portuendo Guerra kubai író, aki kiterjedt kutatásokat folytatott a Havanese eredetével kapcsolatban. Ô is arra a megállapításra jutott, hogy a spanyol birodalomból hódító útra induló hajók fedélzetén érkezett Kubába a késôbb Havanese néven ismertté vált kicsiny kutyácska. Jelenleg Hollandiában és a Skandináv országokban találhatóak a leghíresebb Havanese tenyészetek.
A Havanese egy kicsi, erôteljes, rövidlábú kutya. A szôre hosszú, dús, puha és hullámos. Magassága mindössze 23–27 cm között mozog. Színe nagyon változatos, lehet krém, pezsgô, csokoládé, fekete vagy ezüst. Nagyon ritkán egyszínûek, általában 2–3 szín kombinációja alkotja bundájuk mintázatát, és ez még vidámabb megjelenést kölcsönöz nekik. Születési színük majdnem minden esetben változik, néhány árnyalattal világosabb lesz, de az is elôfordul, hogy a születési szín mélyebb tónusúvá válik felnôtt korára. Farkát mindig vidáman a háta fölé emelve tartja mozgás közben, mely élénk és rugalmas.
Havanese jellemzői
Viselkedés:
Kedves, szeretetre métó
Idegenekkel szemben távolságtartó
Ragaszkodó
Játékos
Könnyen tanítható
Gyermekszerető
Türelmes
Alkalmazkodó
Tiszta
Szőrzete selymes, mely lágy és hullámos. A fajtának nincs aljszőrzete. Színe lehet fehér, krémszínű, őzbarna, sötétbarna, fekete, és szürke. Többnyire vidám, kedveskedő és gyengéd. Szeret mindig társaságban lenni, kivált kép a családja társaságában. Intelligens, szeret tanulni, de a szigorú szavakra igen érzékenyen reagál. Könnyen kezelhető, nagyszerű öleb. Fajtársaival jól kijön, a gyerekekkel szemben jóindulatú és barátságos, oly annyira, hogy lehet, nekünk kell megvédeni őt gyermekünk molesztálásától. Más háziállatokkal is problémamentesen él együtt. Szőre komoly gondozást igényel, minimum heti két alkalommal kell kefélni és fésülni a szőrét. Gyorsan és szívesen tanul, ezért sokszor alkalmazták cirkuszokban. A szidást nehezen viseli, dicsérettel azonban mindent elérhetünk vele. Némelyik egyed hajlamos többet ugatni a kelleténél, erről már egészen kiskorában célszerű leszoktatni, különben a szomszéd és a mi idegeinket is próbára teheti. Mozgásigénye átlagos, napi 2-3 sétával bőven beéri. A gazdához rendkívül kötődik, póráz nélkül sem kóborol messze tőle.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
